Ízek & történetek
-
Mindennapi kenyerünket – Mit evett valójában Jézus?
Azt hihetnénk, hogy Jézus csak boron és kenyéren élt. És ez majdnem igaz is. De azért árnyaltabb és izgalmasabb a kép, hiszen az ő korának étkezését sok minden meghatározta. Ahol Jézus élt – egy poros világ mindennapjai „Verejtékes munkával eszed kenyeredet…”— 1Mózes 3:19 Képzelj el egy poros, napsütötte vidéket a Közel-Keleten, ahol az utak keskenyek, a házak egyszerű kőépületek, és a levegőben olíva és frissen sült kenyér illata keveredik. Ez nem egy egzotikus nyaralás helyszíne, hanem az a világ, ahol Jézus Krisztus élt és tanított – a mai Izrael és Palesztina területén, a mediterrán térség keleti peremén. Galilea és Júdea területén járunk Jézus életében, egy mediterrán területen, ahol meleg van…
-
Megtévesztő ételnevek nyomában – Honnan ered a görögdinnye?
Francia-e a francia saláta? Görög-e a görögdinnye? Néha az elnevezések a származási helyre utalnak, de talán nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Azonban izgalmas történeteket mesélnek. Afrikából jött, mégis görög lett – Görögdinnye A görögdinnye hallatán azt hihetnénk, hogy Görögországból származik, pedig egészen máshonnan jött. Beszédes, hogy a legtöbb nyelvben a görögdinnye nevében a vízre találunk utalást, pl watermelon, Wassermelone, amíg nálunk teljesen egyedülálló módon a származási eredete miatt nevezzük így. De van egy kis csavar: a görögdinnye valójában Afrikából származik. A Nílus mentén már 4000 éve is ismert volt és egyiptomi sírokban is találtak dinnyemagokat. Innen került át a mediterrán világba. Magyarországra bizánci, balkáni kereskedők juttatták el e lédús gyümölcsöt.…
-
Rokonok és egyéb természeti katasztrófák
Tegnap családi összejövetelen voltam. Sok rokon akadt szegről meg végről. A lakás, hogy is mondjam, nagy volt és zajos. A bejárati ajtónál ugrottam egy nagyot, amikor Vili papa magán hagyta a 10 dioptriás szemüvegét, amit a legyek tanulmányozása végett hord az ő bevallása szerint. Ez azt eredményezte, hogy a papa kétségbeesetten eldobta a botját, és ordítozott: — Földrengés! Földrengés! Jött Ica néni, és mikor végre bejutottam, újfent sikítottam egyet: az ajtó fölött egy kitömött vadkan feje ékeskedett, agyarában piercingekkel. Ica néni:— Jaj, kicsim, ne ijedj meg a karikáktól, csak megjelölték. Azt mondta egy kondás, hogy a disznókat megjelölik, és karikákat dugdosnak ide-oda. No, menj fel, kisangyalom, vetkezz csak le! Mikor…
-
„Úgy szeretlek, mint az emberek a sót”
A só a legalapvetőbb fűszerünk, hovatovább, több is mint fűszer; lételem és az egyik legősibb tartósító eljárás kelléke. Még jó, hogy arra vagyunk programozva, hogy szeressük, Jobban is, mint amennyire kéne. No de tudtátok, hogy hogy jut el az asztalunkig a feldolgott só? Tudjátok, mennyi az ajánlott sóbevitel? És azt, hogy milyen sok sófajta létezik? Jöjjön egy kis só-kiokosító. A bányából a szánkba A só történelmünkben rendkívüli helyet foglalt el, régen olyan értéket képviselt mint ma az olaj. Már az újkőkorszakban, tehát kb. 6-8000 évvel ezelőtt kezdték el használni. Fontos kereskedelmi eszköznek számított, nem is meglepő, hiszen létfontosságú szerepet tölt be; alkalmas tartósításra (például a húséra) és az ételek ízét…
-
A rakott krumpli történelme
A rakott krumpli mára megszokott magyar fogássá lett. Talán sokan nem is gondolják, milyen régóta van jelen a hazai étlapokon. Már a 19. század közepén is gyakorta tálalták. Az 1850-es években ugyan még nem ezzel a névvel szerepelt. Általában töltött burgonya néven illették, de a Dobos szakácskönyvben tejfölös burgonya címszó alatt találunk rá. Tejfölös burgonya 1881-es recept: A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, karikára metéljük; egy porczellántálat irósvajjal kikenünk, a burgonyából egy sort belerakunk, utána egy sor vékony szeletre metélt, főtt sódart rakunk, mire ismét egy sor burgonya következik; erre megint egy sor kemény tojás, karikára vágva, mire ismét burgonya jön. Ha tele van a tál, leöntjük bőven savanyú tejföllel, irósvajjal…






